A parfümök mindannyiunk életében fontos szerepet játszanak. Kedvenc illatunk hű társunkká válik a mindennapokban. Magunkra fújva meghatározó tényezője a megjelenésünknek, ahogy az ókori Mezopotámiában élőknek is az volt. Természetesen sokat alakult, folyamatosan fejlődik ez az iparág. Kevesen tudják, hogy pontosan hogyan készültek anno, és most hogyan állítják elő a népszerű, modern illatorgiákat. Nos, itt az ideje, hogy elmerüljünk a parfümök misztikus világában, és felfedezzük azok eredetét és kultúráját az ősi időktől napjainkig.
Kezdetek
Az ősi időkben, Mezopotámiában és Egyiptomban kezdődhetett a parfümkészítés. Az első írásos emlék egy közel 4.000 éves kőtábla Mezopotámiából, ami egy kémikus nőt ábrázol. Az illatszereket füstön át állították elő, úgy, hogy az illatösszetevőket tűzbe dobták és elégették, aki pedig a fenséges parfümillatot akarta viselni, az egyszerűen csak átsétált a füstön. A parfüm szó eredete is innen származik, a latin "per fumum" kifejezésből, ami annyit tesz, "a füstön át".
Az ókori görögök és a rómaiak továbbfejlesztették ezt a módszert. Felfedezték, hogyan lehet lepárolni az illatot a füstből, és tárolható formában megőrizni. Ez az eljárás lehetővé tette, hogy könnyedén hordozható és tartós illatszerek készüljenek. A Közel-Kelet és az arab világ ezt még tovább gondolta, és 900-ban már feljegyezték a parfümök és illóolajok receptjet, illetve azt is, hogyan lehet megfelelő tároló lombikot létrehozni. Perzsiában pedig felfedezték a mai napig használatos, virágokból való illat kinyerés. A desztilláció folyamatának köszönhetően a virágok királynőjéből készült rózsavíz mai napig töretlen népszerűségnek örvend.
Boszorkányságtól a tömeggyártásig
A középkorban a parfümkészítés kissé hanyatlani kezdett, mivel az inkvizíció és a papság az alkímiát a boszorkánysággal társította. Az előkelők titokban tartották a parfümhasználatot, a széles körű elterjedésére azonban még várni kellett. Érdekesség, hogy a középkorban Magyarországon készült az egyik legjelentősebb illatszer, Erzsébet királyné megrendelésére.
A reneszánsz és Amerika felfedezése hatalmas változásokat hozott a parfümkészítésben. Új hozzávalók lettek elérhetőek, mint például a kakaó, a kávé, a dohány, a bors vagy a szegfűszeg, amelyek nélkül a mai parfümök sokkal szegényebb illatvilággal rendelkeznének.
Végül a tömeggyártás megjelenése forradalmasította a parfümipart, így az árak is csökkentek, így ár nem csak a felső osztály illatozhatot az finom aromákban. Manapság a parfüm továbbra sem megfizethetetlen luxus, ráadásul az ízlésünk kifejezésének egyik meghatározó módja.
Parfümkészítés napjainkban
A modern parfümök előállításának folyamata komplex és időigényes folyamat. Első lépésként a virágokat begyűjtik, leszüretelik, majd következik az illóolaj kinyerése. Az egyik módszer az oldószeres áztatás, amelyben a virágokat benzol vagy petroléterbe áztatják. Az áztató edény falán viaszos réteg keletkezik, amely tartalmazza az illóolajat. Ezt a viaszt etil-alkoholba áztatják, hogy az olaj feloldódjon és kicsapódjon. Az alkoholt elpárologtatják, hogy csak a tiszta illóolaj maradjon meg.
A nagyüzemekben főként gőzdesztilláció, enfleurage technika és préselés használatos az érzékeny, virágszirmokból nyert illóolaj előállítására, ami után elkezdődik magának az illatnak a megalkotása. Ezt a parfümőrök végzik, akik több száz összetevőből kísérleteznek, hogy megtalálják a tökéletes illatkompozíciót. Az elkészült illatot alkohollal és vízzel keverik, de ezután a parfümnek még érlelődnie kell. Ez általában néhány hónapot vagy akár évet is igénybe vehet, attól függően, mennyire tökéletesítik az illatot.
A parfümök alapanyagai
A parfümök elkészítéséhez számos különböző alapanyag áll rendelkezésre, melyek két nagy csoportba sorolhatóak:
Növényi eredetű alapanyagok
- Virágok. Leggyakoribb a kamilla, szalmavirág, jázmin, levendula, nárcisz, narancsvirág, rózsa, tubarózsa és ilang-ilang.
- Levelek, növényszárak. A fekete üröm, bazsalikom, citromfű, tárkonyüröm, eukaliptusz, muskátli, babér, menta, rozmaring vagy zsálya leveleit és szárait előszeretettel használják.
- Déligyümölcsök héja. Szintén népszerű a bergamott, keserűnarancs, citrom, mandarin, narancs és grapefruit héjából származó illatanyag.
- Fák, kérgek, ágak. Többnyire a rózsafa, nyírfa, fahéj és cédrusfa sorolható ide.
- Gyökerek és rizómák. Talán egy fokkal meglepőbb, de bizonyos gyökerek és rizómák is adhatnak különleges illatokat a parfümöknek. Például a gyömbér, az írisz vagy a vetiver gyökér.
- Magok. Ez az alapanyag magába foglalja az olyan jellegzetes fűszer-illatanyagokat, mint az ánizs, a szegfűszeg vagy a koriander.
Állati eredetű alapanyagok
Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy szerencsére ez már ritkábban használatos alapanyag, köszönhetően az állatvédelemnek és etikai megfontolásoknak. A legtöbb parfümgyártó ma már csak szintetikus alapanyagokat használ, azonban voltak idők, amikor sajnos elterjedt módszer volt azt állatokból kinyerni.
Szürke ámbra. Az ámbrás cet gyomrából felköpött, szürke és fekete, viaszos állagú anyagot főként az illatok felbomlásának megakadályozására használták.
Pézsma. A pézsma egy olyan illatanyag, amely nem hasonlít máshoz, ezért nehéz leírni. Egyedisége miatt roppant népszerű volt. Ázsia hegyvidékein található állatok mirigyeiből nyerték ki.
Cibetmacska. Etiópia vadmacskája, melynek váladékát használták a parfümökben.
Kasztoreum. Azaz hódzsír, amit a hódok egyik fajtájából nyertek ki.
Az örök iparág
Ahogy végigjártuk a történelem és a kultúra kanyargós útjait, és megismerhettük a régi idők aromakinyerési technikáit és a modern parfümkészítés folyamatát, reméljük, hogy nagyobb betekintést szereztél a parfümök varázslatos világába.
Amikor magadra fújod az illatszert és megérzed a bűvös aromáját, ne felejtsd el, hogy az illatok mögött egy réges régi történet és izgalmas készítési módszer, egyre tudatosabb folyamat áll, amely minden egyes cseppet különlegessé tesz.
Kedvet kaptál az illatozáshoz? Kivételes és minőségi parfümjeink készen állnak a szolgálatodra! Látogass el webshopunkba!